Falutörténet
„Drávacsehi” a középkorban
Részletek Györffy György-től:
Baranya vármegye a Dráva folyó alsó völgyszakaszának vidékét foglalta magában az Alma folyó vonalától a Drávának a Dunába való torkolatáig. Területe a Dráva mindkét partjára kiterjeszkedett,északon a Zselic erdőig (Mecsek) Délen a Pozsegahavasáig (Papukhegység).
A megye nyugati határát jelölő Alma folyó (ma Almás) dél felé folyt, majd a síkságra érve halastavakat hozott létre, mielőtt a Drávába torkollott. Az Almával párhuzamosan folyt az Okor víz (ma Bükkösdi víz), mely az Okorvölgy falu táján eredt, a hegyek közül kiérve jobbról felvette a Gyűrű patakot, majd okorág és Monosokor alatt, ahol ma is Okor víz a neve, keletnek fordult és egyesült a Kőrös vízzel (ma Pécsi víz). Az utóbbi Pécs vidékén eredt és Gerde alatt a Füzes patakkal bővült. Az Okor a Kőrössel való egyesülés után észak felöl felvette a Dabónakkal bővült Szilvás patakot, s neve ettől kezdve Bő (hajdan Böl, Bel) volt.
A mostani nevén Drávacsehi település a Bőközben volt található.
Györffy „Baranyavármegye a XIV. század elejéig” térképén még a tatárjárás előtti település névvel, Kecel-ként szerepel.
A környék falvai ebben az időszakban a Kán-nemzetség birtokai voltak. Ezt az állítást megerősíti Györffy Baranyamegye birtokviszonyai a XIII. század végén térképe is. A megye területének nagy része királyi birtok volt, és ebből jelentékeny hányad került királyi alapítású egyházak kezére. A mai Drávacsehi vidékét a XII. században adományozták az aradi prépostságnak. Ez egy 1177-ben keletkezett oklevél szerint „az aradi prépostság 6 faluból álló kémesi uradalmának egyik faluja. Itt még a település Kethey (Kecel) néven szerepel.
Ez az árpádkori település tekinthető Drávacsehi, első középkori település formájának. Ezt igazolja Györffy leírása is: „Kecel *é.n. (1177)/500 körül villa Kethey (Magyar Országos levéltár, Mohács előtti gyűjtemény 36893) 1177-ben az aradi prépostság 6 faluból álló kémesi uradalmának egyik faluja. – Ma helynév Csehi határában a Fekete víz két partján Keczel, Nagy-,kis-, Keczelszeg (1852, 1884 kataszt. térk.) s árterület Csepely határában: Kecel (Orm. Szót,).
A terület megtelepült csehekről kapta utóbb a Csehi nevet.
A tatárjárás a megye területén számottevő dúlást végzett. Az említett 1177-es oklevélben szereplő 10 falu közül 4 nem szerepel többé. Feltételezhető hogy a kivonuló tatár seregek Kecel települést is lerombolták, mert a tatárjárást kővetően az oklevelekben felbukkanó név már Chehy. A tatárjárás után a nagybirtokosok kővárakat építenek, és új nagybirtokok jelennek meg, és elindul a telepítés. A XIII. századvégén a megye területe az új várurak harcainak színterévé vált.
A megye gazdasági életét a XIII-XIV. században ismerjük meg. A Duna és Dráva vízjárta, holtágakkal tarkított síkságán a kezdetektől fogva a halászat a lakosság egyik fő foglalkozása. Drávacsehi középkori neve a Kecel helységnévvel azonosítható, erről árulkodnak ma is meglévő településrészeink, területeink neve. Ezek Kis-keczel, Keczel. Csánki szerint a Hunyadiak korában Csehi a Garaiak uradalmához tartozott. Itt már Csehi néven szerepel. Csehi. Poss. Chehy in Belkuz (1346-os Anjou korabeli oklevélben), Chehy (1361 Dl. 5182) és 1494-9 Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8.12.14.) Soklós várához tartozott. – Siklóstól dny. esik.
Az Árpád-korban az Alma és Okor folyók vidékén (Szigetvár tágabb környékén) elterülő erdős hátság neve volt Ormán. Az Ormán vidék és a Dráva között elterülő vízjárta síkság volt az Ormánköz, és ennek folytatását – a Bő és a Dráva közét – nevezték Bőköznek. Az Ormánköz és Bőköz az újkorban kapta az„Ormányág” nevet.
Ismerd meg Drávacsehit!
Legyél naprakész a falu híreivel és ismerd meg Csehit újságoknak adott interjúkból.
Fedezd fel a község pályázatait és fejlesztéseit az elmúlt évekből.
