Köszöntjük Drávacsehi település honlapján!
Története
A község neve az írott forrásokban először 1346-ban bukkant fel Chehy alakban. A Csehi helynév cseh nemzetiségű telepesekre utal, jelentése cseh, cseheké. A megkülönböztető szerepű Dráva előtag a folyó közelségére utal. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar falu volt, lakossága a 18. és 19. században is színmagyar. Az első világháború után néhány német és horvát család telepedett le itt. 1930-ban 352 magyar, 7 német és 2 egyéb anyanyelvű lakosa volt. A 19. század végén két puszta alakult ki a falu határában, Csehipuszta és Jégverempuszta. A község a második világháború végén, 1945. márciusában, a nagy drávai ütközetben szinte teljesen elpusztult.
A község lakossága az elmúlt évtizedekben közel 40 fővel csökkent. Ennek oka hátrányos helyzete, a helyi munkalehetőség hiánya, a település alacsony infrastrukturális ellátottsága lehetett. A településnek oktatási-nevelési intézménye nincs, viszont rendelkeznek művelődési házzal és könyvtárral is. A vezetékes ivóvizet a kilencvenes évek elején vezették be a faluba, a vízmű közös Drávapalkonyával.
Megközelíthetőség
A település az 58-as főút közelében fekszik, Harkánytól körülbelül 7 kilométer távolságra. Legközelebbi szomszédai északról Drávaszerdahely és Kovácshida, délkelet felől Drávapalkonya, nyugatról Tésenfa, északnyugatról pedig Drávacsepely. A település lakott területe viszonylag távol, mintegy 3 kilométerre fekszik az országhatárt ezen a szakaszon több helyütt is kereszteződ Drávától, és így az országhatártól, de a falu közigazgatási területe egy rövid sávban lenyúlik egészen a folyóig, sőt egy egészen kis területen átnyúlik a túlpartra is, így tehát Drávacsehi is határfalunak tekinthető.
A település legnagyobb vízfolyása a falu déli határában folyó Dráva, de egy körülbelül egy kilométeres együttes hosszúságú, erősen elöregedett holtágrendszer is található a község közigazgatási területén, amit keresztülszel a falu lakott területétől alig 80-100 méterre délre folyó Fekete-víz is. A falu közigazgatási területének északi és nyugati részén a Nádas-tói-árok húzódik.
Lakossága
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,5%-a magyarnak, 13,1% cigánynak, 1% horvátnak, 1% németnek mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,8%, református 15,6%, felekezeten kívüli 12,1% (17,1% nem nyilatkozott).
Nevezetességei
- Harangláb
- Fás legelő, természetvédelmi terület
Érdekességek a településről
- Drávacsehiről utca van elnevezve (néhány másik, Baranya megyei településhez hasonlóan) Budapest XVIII. kerületében, a Szent Imre-kertváros nevű városrészben.
Friss hírek
Beszámoló az „Ormánsági fejlődő közösségek” című és a TOP-5.3.1-16-BA1-2017- 00009 kódszámú nyertes pályázat VII. mérföldkövében (2022.01.01- 2022.05.31.) elvégzett feladatokról
Drávacsehi Község Önkormányzat „Ormánsági fejlődő közösségek” című pályázata sikeresen zárult 2022.11.30. napon
Új közösségi tér és egy huszonnégy férőhelyes apartmanház jön létre Drávacsehiben
Új közösségi tér és egy huszonnégy férőhelyes apartmanház jön létre a Bőköz Fesztivál egyik településén, a Baranya megyei Ormánságban fekvő Drávacsehiben, írja az MTI. Bőköz Fesztivál 2020.FORRÁS: BOKOZFESZTIVAL.HU Az egykori vadászház helyére tervezett közösségi tér...